Ha esetleg valaki mégse ismerné, de szeretne róla ismertetőt, akkor össze is foglalnám saját szavakkal a történetet.
Adott két ellenséges család Veronában, a Montague-k s Capuletek. E két família már ősidők óta gyűlölik egymást, az okára talán már ők sem emlékszenek. A mű elején a szolgák szóváltásba keverednek, majd párbajozni kezdenek, ehhez a csetepatéhoz társulnak később az ismertebb szereplők, mint például Mercutio, Benvolio és Tybalt. Verona hercege, Escalus vet véget a rendbontásnak, nagyon dühös, amiért a népe állandóan csatározik egymással, és azzal fenyegeti meg őket, hogyha valaki még egyszer megzavarja a város csendjét, az a halál fia lesz. Ezután kerül be a képbe a főhős, Rómeó Montague, aki éppen szerelmi bánatban szenved egy bizonyos Róza nevű lány miatt, aki visszautasította. A családja és barátai mind aggódnak érte, állandóan keresni kell, és teljesen magába zárkózott. Végül barátai meggyőzik, hogy menjen velük el az aznap este tartott Capulet-bálba, az ellenségük rendezte ünnepségre. Eközben Lady Capulet felkészíti a fiatal leányát, Júliát, hogy ma este, az álarcosbálon találkozni fog kérőjével, a gazdag Parisszal, és el kell bűvölnie őt. Még tizennégy-tizenöt éves sincsen, de máris meg kell házasodnia, amíg még tart a szépsége. A bál előtt Rómeónak rossz előérzete támad a jövővel kapcsolatban, de mégis álarcot ölt, és belopódzik társaival a mulatságra. Azonnal elbűvöli Júlia szépsége, kecsessége, egy pillantás alatt beleszeret. Amint lehetősége adódik rá, bevallja a lánynak az érzéseit, aki viszonozza azokat. Megcsókolják egymást, ám Júlia dajkája közbe zavar. A lány megkéri az öreg dadusát, hogy derítse ki a nevét Rómeónak. Amikor az asszony elmondja neki, hogy ő az ellenség fia, Júlia nem akar hinni a fülének, de nem bánja meg azt, hogy pont beleszeretett abba a fiúba, akibe nem kellett volna. Az est folyamán Tybalt, Júlia unokatestvére észre veszi, hogy Montague-k lopództak a bálba, elmondja a ház urának, akit nem zavar, mert nem kevertek semmi bajt a mulatságon. Az álarcos bál után főhősnőnk kiáll az erkélyére, s megvallja a csillagoknak azt, hogy mit érez Rómeó iránt. Nem is sejti, hogy a Montague-fiú hallotta minden szavát, megbújva a kertben. Felmászik egy fán, majd ő is szerelmet vall a Capulet-lánynak. Megbeszélik egymással, hogy nem tudnak élni a másik nélkül, majd Rómeó megkéri a lány kezét. Júlia őrültségnek tartja, de beleegyezik. Rómeó hajnalban beszél Lőrinc baráttal, hogy meggyőzze őt arról, hogy össze kell adnia Júliával. A barát veszélyesnek tartja ezt az ötletet, de a végén azt mondogatja magának, hogy ha a két ellenséges család gyermekeit összeesketi, szüleik is kibékülnek, s Veronában béke lehet. Megbeszélik főhősünkkel az esküvő kitűzött időpontját, amit meg is üzen Júliának a dajkáján keresztül. A dadus szeretné boldognak látni Júliát, ezért segíti a szerelmeseket. Titokban össze is házasodnak, mindketten boldogok, amiért megtalálták az áhított szerelmet, annyira mély érzéseik vannak, hogy még a halál sem választhatja el őket. Ám másnap a főtéren Mercutio párbajozni kezd Tybalttal, aki bosszút akar állni Júliáért. Rómeó már a csatára ér oda, hiába próbálja győzködni barátját és újdonsült rokonát, hogy fejezzék be, Mercutio halálos sebet kap. Rómeó fel sem fogja, hogy legjobb barátja halott, felindultságában kardot ragad, majd harcot vív Tybalttal. Főhősünk megöli Júlia unokabátyját, mindenki le van sokkolva a két halál miatt, a herceg elé mennek, hogy igazságot szolgáltasson. Escalus száműzi Rómeót Mantovába, és ha valaha visszatérne Veronába, bárki megölheti. A Montague-k ellenkeznek, de nem tehetnek semmit az ifjúért. Lőrinc barátnál húzza meg magát, bűntudata van, amiért gyilkossá vált. Újra magába roskad. Eközben a dadus viszi a hírt Júliának, aki rögtön megharagszik új férjére, és szidalmazni kezdi, amiért miatta halt meg Tybalt. Ám amikor a dadus is kifejezi, mennyire gyűlöli Rómeót, Júlia ráripakodik nevelőjére, és sírni kezd. Megbocsát férjének, és elszégyelli magát, amiért alig pár órája lett a felesége,. máris így beszél róla. Végül a lány meggyőzi a dadust, hogy keresse fel a barátot, ahol ott van Rómeó is, és beszélje meg vele, hogy találkozniuk kell. Az estét együtt töltik Júlia hálójában, úgy gondolják, ez a nászéjszakájuk. Kibékültek, ám a hajnal hamar eljön, s a dajka figyelmezteti őket, hogy Lady Capulet hamarosan feljön lánya szobájába, és Rómeónak el kell mennie. Még váltanak egy búcsúcsókot, majd Rómeó az erkélyen keresztül elmenekül a házból. Júliának szörnyű előérzete van, imádkozik Fortunához, hogy férje minél hamarabb visszatérhessen. Lady Capulet lánya könnyeit az unokabátyja iránti gyásznak tulajdonítja, és közli főhősnőnkkel, hogy a Parisszal való házasságát még a héten megtartják. Júlia még jobban sírni kezd, és azt mondja, sohase menne hozzá a grófhoz. Az anyja beszél Lord Capulettel, aki hálátlannak tartja a gyerekét, amiért nagy gonddal kerestek neki egy nemesi férjjelöltet, ő meg ellenkezik. Megfenyegeti egyetlen lányát, hogy másnap Paris felesége lesz, ha nem, akkor mehet az utcára koldulni, kitagadja. Júlia könyörög szüleinek, hogy legalább halasszák el a frigyet. Ám az anyja is elárulja őt. Végső elkeseredésében a dadushoz fordul, aki azt tanácsolja neki, felejtse Rómeót, hiszen ő egy száműzött gyilkos, nem lehetnek együtt. Parisszal legalább biztonságos élete lehetne, és a családjának se okozna csalódást. Júlia mérhetetlenül nagyot csalódik szövetségesében, ám a könnyei immár átalakulnak haraggá, és elmegy Lőrinc baráthoz, aki az utolsó mentsvára. Bevallja neki, hogyha neki sincs megoldás arra, hogyan kerülje el a kényszerházasságot a gróffal, megöli magát. A barát a gyógyfüvek szakértője, kever egy mérget a vakmerő lánynak, hogy ha megissza, két napra tetszhalott lesz, a szíve lelassul, teste hideg és mozdulatlan lesz, majd a kriptába temetik, ahol Rómeó fogja várni, hogy Mantovába szökhessenek, miután a fiola hatása megszűnt. A Capulet-lány vállalja a kockázatot, hazamenvén elhiteti szüleivel, hogy meggondolta magát, és hajlandó férjhez menni. Majd hajnalban megissza a mérget, és mély álomba merül. Másnap a dadus talál rá, aki ordítozni kezdi, hogy a lány halott. Gyászba borul a Capulet-ház, majd annak rendje-módja szerint a családi kriptába helyezik fiatal testét. A temetést meglátja Boldizsár, Rómeó szolgája, aki rögtön lóra száll, hogy közölje a tragikus hírt gazdájával. Rómeó, mielőtt a barát küldte levél megérkezne, Veronába szökik, betöri a kripta ajtaját, majd hitvese sírjára borul. Paris is gyászolja Júliát, s a kriptában összetalálkozik a Montague-fiúval, párbajozni kezdenek, amiből a gróf kerül ki vesztesként, ugyanis meghal. Rómeó úgy érzi, elvesztette az egyetlen kincsét, boldogságát, ami még megmaradt veronai életéből. Júliát még a halálban is egy csodaszép angyalnak látja, bánatában lenyeli a patikustól vásárolt mérget, és odafekszik kedvese mellé. Lőrinc barátnak balsejtelme támad, odasiet a temetőbe, de már csak Rómeó holttestét találja meg az ébredező Júlia mellett. A lány is észreveszi férjét, a barát próbálja elvonszolni a kriptából, de Júlia hajthatatlan, és ott marad. Lőrinc barát nem mer tovább ott tartózkodni, elmenekül. A leány keservesen sírni kezd holt szerelme láttán, de hallja, hogy az őrök közelednek, ezért gyorsan kirántja Rómeó tőrét, és kiontja vele életét. Így történt a tragédia, a két szerelmes belehalt az ősi gyűlöletbe. A két család csak gyermekeik halála árán voltak képesek a kibékülésre, a szülőknek az örök gyász és bűntudat maradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése